Népesség, népmozgalom Magyarországon 2014.
| Főbb népesedési adatok az év elején | |||||
| Megnevezés | 2001 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
| Lakónépesség | |||||
| Férfiak, ezer fő | 4.851 | 4.725 | 4.716 | 4.703 | 4.696 |
| Nők, ezer fő | 5.349 | 5.207 | 5.193 | 5.174 | 5.160 |
| Összesen, ezer fő |
10.200 | 9.932 | 9.909 | 9.877 | 9.856 |
| Ezer férfira jutó nő | 1.103 | 1.102 | 1.101 | 1.100 | 1.099 |
| A népesség megoszlása a település jellege szerint, % | |||||
| Budapest | 17,2 | 17,4 | 17,5 | 17,7 | 17,8 |
| Többi város | 52,8 | 52,9 | 52.8 | 52,7 | 52,7 |
| Község | 29,9 | 29,7 | 29,7 | 29,6 | 29,5 |
Forrás: KSH Magyarország számokban 2014 .[1]
Magyarország lakossága fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Okát a gyermekszületések számának csökkenésében lehet megtalálni.
A lakosság többsége a fővárosban és a nagyvárosokban él. A kisebb települések lakosságának a száma – ha lassan is – csökken.
| Főbb népmozgalmi adatok Magyarországon 2014. év | |||||
| Megnevezés | 2001 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 |
| Ezer lakosra jutó | |||||
| élveszületés | 9,5 | 8,8 | 9,1 | 9,0 | 9,3 |
| halálozás | 13,0 | 12,9 | 13,0 | 12,8 | 12,8 |
| házasságkötés | 4,3 | 3,6 | 3,6 | 3,7 | 3,9 |
| válás | 2,4 | 2,3 | 2,2 | 2,0 | 2,0 |
| Csecsemőhalandóság, ezer élveszülöttre | 8,1 | 4,9 | 4,9 | 5,1 | 4,6 |
| Házasságon kívül született gyermekek aránya, % | 30,3 | 42,3 | 44,5 | 46,2 | 47,6 |
| Teljes termékenységi arányszám | 1,31 | 1,24 | 1,34 | 1,34 | 1,41 |
| Születéskor várható átlagos élettartam, év | 72,3 | 74,7 | 75,0 | 75,5 | 75,6 |
| férfiak | 68,2 | 70,9 | 71,5 | 72,0 | 72,1 |
| nők | 76,5 | 78,2 | 78,4 | 78,7 | 78,9 |
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2015. Magyarország [2]
Az elmúlt egy-két év statisztikai adatok alapján az élveszületett gyermekek száma stagnál, minimális emelkedés észlelhető. Az aránylag magas házasságon kívül született gyermekek száma előrevetíti az időskorú emberek „családon belüli foglalkoztatásának igényét, szükségességét.
A születéskor várható életkor növekedése, a magasabb életkorok megélése feltételezi a nyugdíjas korban való foglalkoztathatóság lehetőségeit.
| A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta Magyarországon 2014. | |||||
| % | |||||
| Megnevezés | 2001 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
| Idősek a gyermekkorúak százalékában | 91,2 | 116,4 | 118,9 | 121,5 | 123,6 |
| Korösszetétel | |||||
| 14 évesek és fiatalabbak | 16,6 | 14,5 | 14,4 | 14,4 | 14,5 |
| 15-64 évesek | 68,3 | 68,6 | 68,4 | 68,0 | 67,6 |
| 65 évesek és idősebbek | 15,1 | 16,9 | 17,2 | 17,5 | 17,9 |
| A 15-64 évesekhez viszonyítva | |||||
| Gyermeknépesség | 24,3 | 21,1 | 21,1 | 21,2 | 21,4 |
| Idős népesség | 22,2 | 24,6 | 25,1 | 25,8 | 26,5 |
Forrás: KSH Magyarország számokban 2014. év
A népesség elöregedését – az öreg Európa jelzőt – talán legjobban az idősek és a gyermekek arányában történő fokozatos növekedés jellemzi a legjobban.
Korösszetételnél a 14 éven aluliak fokozatos csökkenése jelzi az „utánpótlás” elmaradását.
Az élveszületések száma, az időskorúak életkorának hosszabbodása a „korfa” alakjára, mutatóira is hatással van és a következő évtizedekben hatással lesz.
Jellemző magyar sajátosság a jelenlegi 40 évesek és 60 évesek magas száma, mely a „Ratkó korszak” generációi (1950-es évek Magyarországon), mikor a születéseket államilag szabályozták a terhesség megszakítás törvényi büntetésével.
Az életkorok magyarországi mennyiségi megnövekedése egy olyan társadalmi, gazdasági kihívás, melyre az eredményes és hatékony válaszok között találhatjuk az aktív, tevékeny időskor megélését, a foglalkoztathatóság feltételeinek, lehetőségeinek kialakítását, a generációk közötti tudástranszfert.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség Magyarországon 2014. év
| A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői (a 15-64 éves népességen belül) | |||
| Megnevezés | 2012 | 2013 | 2014 |
| Foglalkoztatottság | |||
| Foglalkoztatottak száma, ezer fő | 3.792,8 | 3.860 | 4.069,9 |
| Foglalkoztatási arány, % | 56,7 | 58,1 | 61,8 |
| férfiak | 61,6 | 63,7 | 67,8 |
| nők | 51,9 | 52,61 | 55,9 |
| Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, % | 6,7 | 6,4 | 6,0 |
| Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők aránya az alkalmazottakon belül, % | 9,5 | 10,9 | 10,8 |
| Munkanélküliség | |||
| Munkanélküliek száma, ezer | 472,2 | 440,2 | 342,7 |
| Munkanélküliségi ráta, % | 11,1 | 10,2 | 7,8 |
| férfiak | 11,4 | 10,3 | 7,6 |
| nők | 10,7 | 10,2 | 8,0 |
Forrás: KSH Magyarország számokban 2014.
A KSH adatai szerint nő a foglalkoztatottak száma, csökken a munkanélküliség.
Megjegyezzük, hogy a foglalkoztatottak száma tartalmazza a „közmunkásokat” és az európai országokban dolgozó magyarokat is.
Csökkenést mutat a részmunkaidős foglalkoztatottak száma. Ezen a területen lenne potenciális lehetősége az aktív, munkaképes nyugdíjas munkavállalónak – egyik lehetősége a „munka világába” maradni, vagy „visszakerülni”.
Jellemző, hogy Magyarországon a foglalkoztathatóság – munkalehetőségek „nyugatról-keletre” haladva csökken, a mutatók romlanak. Különösen hátrányos helyzetű megyék Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék. Ezekben a térségekben az aktív nyugdíjasok munkavállalása fokozottabban nehéz.
Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint Magyarországon 2014. év (a 15-64 éves népességen belül)
Az iskolai végzettség és a foglalkoztatási arány, a munkanélküliségi ráta egyértelműen jelzi a magasabb iskolai végzettség pozitív hatásait a munkaerő-piacon – Magyarországon.
Az idősödő és időskorú ember számszerű növekedése mellett kimutathatóan nő a magasabb iskolai végzettségű idősödő és időskorú emberek száma. A XXI. század következő évtized társadalmi, gazdasági kihívásai között erőteljesen megjelenik a nyugdíjas társadalmon belül a magasabb iskolai végzettségű, munkatapasztalattal rendelkező aktív nyugdíjas réteg, mely felveti az új szolgáltatási lehetőségek bővítésének szükségességét, a kormenedzsment munkájának kiszélesítését.
A foglalkoztathatóság statisztikai adatai az idősödésre tekintettel, nyugdíjpolitika
Az Európai Bizottság 2002 márciusában „Európa válasza a világ öregedésére – gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása egy öregedő világban” címmel közleményt intézett a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez. Ezzel a dokumentummal járult hozzá az Európai Bizottság az öregedéssel foglalkozó második világkonferenciához. A közlemény szerint Európában elsősorban a demográfiai öregedéssel kell szembenéznünk. Amíg a Föld népességében az idős emberek aránya 10% körüli, addig az EU-15 tagállamaiban meghaladja a 20%-ot. A népesség-előreszámítások szerint 2050-ben a 60 évesnél idősebbek az európai népesség 30–40%-át teszik majd ki.
Az öregedést mutató indikátorok közül fontos jelzőszám a fiataloknak és az időseknek az aktív korúakhoz viszonyított aránya. Az 1990-es évek elején Magyarországon a 60 évesnél idősebbek száma már több volt, mint a 0–14 éveseké. Jelenleg nemcsak a 60, de a 65 évesnél idősebbek száma is magasabb a 14 évesnél fiatalabbakénál, és ez utóbbiak száma olyan gyorsan emelkedik, hogy a 2020-as években már a jóval népesebb, 19 évesnél fiatalabb korosztály létszámát is meg fogja haladni.
A fiatalok és idősek aránya
A népesség öregedése a demográfiai változások alapfolyamata. A demográfiai átalakulással párhuzamosan a munkaerő-piaci szektor is jelentős változások előtt áll, hiszen a társadalom öregedésével a munkaerő-piaci struktúrának is alkalmazkodnia kell az egyre öregedő és csökkenő létszámú munkaerő-állományhoz. Magyarországon ez a folyamat egyre határozottabban jelentkezik
Idősödés és munkaerő-piaci részvétel
Magyarországon az idősödő korosztályok foglalkoztatási aránya európai összehasonlításban különösen alacsony. A munkaerő-felmérés adatai szerint az Európai Unióban az 55–64 éves férfiak átlagosan 60%-a volt foglalkoztatott státusú, hazánkban ennek a fele. A 55–64 éves nők foglalkoztatási rátája is 10 százalékponttal elmarad az uniós 45%-tól.
Foglalkoztatási ráta az Európai Unióban és Magyarországon korcsoportonként és nemenként, 2014.
Forrás: KSH munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei (Magyarország 2014.) [3]
A munkaerőpiacról a nyugdíjazással kivonuló munkaerő-állomány azonban szándékai szerint nem lép ki véglegesen a termelő munkából. Ugyan a nyugdíjas évekre tervezett elfoglaltságok egyik legfőbb eleme a fiatalabb generációról való gondoskodás, a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók aránya ugyancsak jelentős. A megkérdezettek felének a nyugdíjas évekkel kapcsolatos elképzelései között szerepel, hogy életének ebben az időszakában is valamilyen formában munkát vállal. Általában teljes vagy részmunkaidőben visszatérni szándékozók közel kétharmada meg is valósítja az elképzelését. A nyugdíj mellett kötetlen munkaidőben dolgozni szándékozó férfiak 40 %-ának, míg a nők 36 %-ának sikerül újra bekapcsolódnia a munkaerőpiacra. Jellemző a magán, civil, egyházi területeken a munkavállalás 4, 6 órás munkakörökben vagy „alkalmi”, „időszakos” munkavégzésre.
Nyugdíj melletti munkavállalás, tervek és valóság 2013.
| Megnevezés | Tervezte | Terveit megvalósította |
| Férfi | ||
| Kötetlen munkaidőben vállal munkát | 54,4 | 22,9 |
| Valamilyen vállalkozása kezd | 18,2 | 10,3 |
| Teljes vagy részmunkaidőben munkát vállal, alkalmazottként | 38,6 | 26,4 |
| Mezőgazdasági jellegű jövedelemkiegészítő munkát végez | 25,5 | 15,6 |
| Jelentős részt vállal a gyermekek, unokák gondozásában, felügyeletében | 86,6 | 40,6 |
| Nő | ||
| Kötetlen munkaidőben vállal munkát | 51,9 | 18,9 |
| Valamilyen vállalkozása kezd | 11,8 | 4,5 |
| Teljes vagy részmunkaidőben munkát vállal, alkalmazottként | 39,3 | 24,7 |
| Mezőgazdasági jellegű jövedelemkiegészítő munkát végez | 16,2 | 7,7 |
| Jelentős részt vállal a gyermekek, unokák gondozásában, felügyeletében | 86,8 | 55,3 |
Forrás: KSH Életünk fordulópontjai felvételek (Magyarország 2013.)
Nyugdíjazás és jövedelmi helyzet
A háztartás-statisztikai adatok szerint az idősek jövedelmi helyzete a fiatalabbakhoz, főleg a gyermeket nevelő családokhoz képest nem tekinthető kedvezőtlennek. A nyugdíjas státus nem feltétlenül jelent szegénységi kockázatot, mivel a nyugdíj biztos, állandó jövedelemnek számít. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani azt is, hogy a nyugdíjba vonulásig felhalmozott javak szintén jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen a nyugdíjas életszakasz minősége.
A jelenlegi idősödő generáció számára az anyagi transzfereken túl az is természetes, hogy munkájukkal, idejükkel, de akár életük átszervezésével is támogassák felnőtt gyermekeiket, ha azok nehéz helyzetbe kerülnek. Magyarországon ezt a munkát „háztartási-gyermeknevelési” munkának nevezik – térítés nélkül.
A szülők felnőtt gyermekeikkel szembeni kötelességeinek megítélése korcsoportonként, 2013
Forrás: KSH Életünk fordulópontjai felvétel (Magyarország 2013.)
Önkéntes munka nyugdíjazás után
Az öregedés kérdésköre korántsem szűkül kizárólag az anyagi biztonság kérdésére, a fenntartható és alkalmazkodó nyugdíjrendszer kidolgozására, a mindenkire kiterjedő magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosítására. A generációk harmonikus együttéléséhez elengedhetetlen figyelembe venni egyrészt az életkorhoz kapcsolódó, másrészt az olyan nem specifikus tényezőket is, mint a nyugdíjazás utáni aktivitás (önkéntes munka, utazás) vagy az egészségmegtartó programokban való részvétel. A Harmadik Kor Egyeteme Miskolc programjában kiemelten szerepelnek (pl.: „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi” vagy a képzések) A generációk közötti szolidaritás legfőbb indikátora az önkéntes munkavégzés vállalása. A 60 évesnél idősebbek több mint harmada végez önkéntes munkát, túlnyomó többségük családon belül segít, de a barátok és az ismerősök is jelentős mértékben részesülnek (20–20%) segítségből.
Az 55–74 évesek önkéntes munkája aszerint, hogy kinek a javára segített, 2014
Forrás: KSH Magyarország számokban 2014 [5].
Az egészségmegtartó programokon való részvétel mellett a szellemi frissességet és a fizikai aktivitást egyaránt segít megőrizni az utazás. A 65 éven felüliek 35%-a engedheti meg magának, hogy évente legalább egyszer nyaralni menjen. Kifejezetten egészségmegőrzés céljából mintegy 10%-uk utazik. A Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány célcsoportjai az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Miskolc szakembereivel együttműködve végzi „egészségmegőrző” programjait.
A 60-86 évesek vélekedései az életről, 2013.
| Megnevezés | egyáltalán nincs így | inkább nem igaz | inkább igaz | teljesen igaz |
| Bízom a jövőben | 11 | 24 | 40 | 25 |
| Mindennapi dolgaimat nem tudom befolyásolni | 34 | 34 | 24 | 8 |
| Manapság annyira komplikált az élet, hogy nem is tudom, mitévő legyek | 35 | 30 | 25 | 10 |
| Aki vinni akarja valamire az életben, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon |
26 | 23 | 33 | 17 |
| A munkában általában nem lelem örömömet | 66 | 22 | 8 | 4 |
| Senki nem törődik azzal, hogy mi történik a másik emberrel | 24 | 27 | 32 | 17 |
Forrás: KSH Életünk fordulópontjai felvételek (Magyarország 2013.)
A belföldi utazások megoszlása az utazás célja szerint, 2014.
Fontos cél, hogy az időskorúak ne veszítsék el önállóságukat, ne szigetelődjenek el, hanem továbbra is a szűkebb vagy tágabb közösség hasznos tagjának érezzék magukat. A generációk közötti társadalmi egymásra utaltság létezéséről és mértékéről olyan szubjektív mutatók, mint a feleslegesség érzésének, az idősebb generáció munkájának megbecsültsége vagy a jövőbe vetett bizalom indikátora alapján szerezhetünk információt. Kutatási eredmények szerint a 60 évesnél idősebbeknek közel fele úgy érzi, hogy az emberek törődnek azzal, hogy mi történik a másik emberrel, és kétharmaduk bízik a jövőben. A Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány – megyei, regionális szinten – biztosítja a Szépkorúak Turisztikai Centrumán keresztül az időskorúak turisztikai és utazási igényeit. 2017 évtől országos és nemzetközi szintekre történő kiterjesztését segíti majd a „TOURageing Miskolc Klaszter” létrehozása, mely az utaztatáson felül céljának tekinti az idősödő és időskorú emberek önkéntes munkáját, foglalkoztatását.
A változó demográfiai helyzet kihívása, prognózis a világ – Európa és Magyarország – várható fejlődéséről 2050-ig
A világ népessége folyamatosan nő, bár a népességnövekedés üteme a közelmúltban lassult. Míg tíz évvel ezelőtt évente átlagosan 1,24 %-kal gyarapodtunk, addig az utóbbi években 1,18 %-kal, azaz körülbelül 83 millió fővel. Becslések szerint a Föld lakóinak száma a 19. század elején érte el az egymilliárd főt, ez mintegy 130 év alatt kétszereződött meg. Az ezredforduló idejére a népesség több mint 6 milliárdra nőtt, és az elmúlt másfél évtizedben újabb 1,2 milliárd fővel lettünk többen. [6]
Az ENSZ előrejelzése szerint a népességszám 2050-ben meghaladja a 9,7 milliárdot, 2100-ban pedig – annak ellenére, hogy várhatóan e század második felében a népességnövekedés üteme lassul – a 11,2 milliárdot. (ENSZ demográfiai változások 2013.)
A 20. században – a világ egészét tekintve – a várható élettartam addig soha nem látott mértékben emelkedett: míg 1950-1955-ben a születéskor várható élettartam 47 évvolt, addig 2010-2015-ben ennél 24 évvel több. Az elkövetkező évtizedekben az életkilátások tovább javulnak: a globális szintű előrejelzések szerint 2045-2050-re a születéskor várható élettartam eléri a 77, 2095-2100-ra a 83 évet is .Az évszázad végére a fejlett országokban átlagosan 89, a kevésbé fejlett országokban 82 éves korukig élnek majd az emberek.
A születéskor várható élettartam alakulása a térségek fejlettsége szerint, 1950-2100
A várható élettartam növekedéséhez a csecsemő-, illetve a gyermekhalandóság csökkenése is hozzájárult. Az öt éven aluli gyermekek halálozása a múlt század közepétől meredeken csökkent: becslések szerint 1950-1955-ben ezer élveszületésre 215 öt éven aluli haláleset jutott, 2010-2015-ben már csak 50. 2012-ben világszerte 6,6 millió gyermek halt meg.
Az alacsony termékenység az életkilátások javulásával együtt öregedő korösszetételt eredményez. A világ fejlett országaiban már elindult ez a folyamat, ezekben a térségekben az időskorúak (60 év felettiek) aránya (24 %) meghaladja a gyermekkorúak (15 évesnél fiatalabbak) arányát (16 %) és 2050-re várhatóan az időskorúak aránya kétszerese lesz a gyermekkorúakénak (33 % illetve 16 %).
(Forrás: KSH Magyarország 2014. év)
[1] www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz14.pdf
[2] www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz14.pdf
[3] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/veneuropa.pdf
https://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz21.html
[4] A képzési program neve:” Nagyapámésén@eu.infomatika”, Felnőttképzési Akkreditációs Testülettel programakkreditált felnőttképzés, 2004. Miskolci Egyetem, programfelelős: Dr. Dobos László
[5] [5] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/veneuropa.pdf
[6] www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz14.pdf
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nepesedesi15.pdf
