Magyarország Európa Uniós vállalása 2020-ra a foglalkoztatási ráta 75 %-ra emelése. (2014. Központi Statisztikai Hivatal Budapest) Sajnálatos probléma, hogy európai viszonylatban is tartósan alacsony a munkaerő-piaci részvétel Magyarországon, különösen a nők esetében (55,1 %).
15-64 évesek között 60,9 %-ra nőtt (2014. I. negyedév). Ezt a statisztikákban kimutatható foglalkoztatási többlet túlnyomó részét a közmunka adja, kisebb részben a migráns munkavállalók!”[1]
A versenyszférában az elmúlt időszakban a munkahelyek száma jelentősen nem változik.
Az elmúlt egy évben (2013) a külföldön dolgozók száma csak minimális számban nőtt (2 ezer) – valamennyien rendelkeznek magyarországi lakcímmel. Nem biztos statisztikai adatok szerint közel félmillió a munkavállalási célból Magyarországot elhagyó magyarok száma.
Magyarországon a munkanélküliek száma 2014. évben 370 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 8,3 %, ami jelentős javulás az előző évekhez viszonyítva. Még mindig magas a fiatalok munkanélküliségi rátája (21,4 %).
Az Európa 2020 Stratégia Magyarországon ajánlása közül kiemelve néhányat, melyek döntően ország specifikus jellegűek, segítve a magyar gazdaság teljesítményének javítását. Az ajánlás két pontja közül kiemeljük a „munkaerőpiac” kérdéseit: „Magyarországon a foglalkoztatás aránya alacsony, a munkaerő-piaci részvétel aránya pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A munkanélküliség szempontjából a legveszélyeztetettebb csoportot az alacsony végzettségű munkavállalók, a fiatalok, a nők – különösen az anyák – valamint az idősebbek jelentik.”[2]
A munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer és a munkapiac szereplőinek kölcsönhatása is befolyásolja az idősödő munkavállalók munkaerőpiacról való kilépését, vagy vissza integrációjukat. Általában jellemző a munkáltatók számára – már a jelentkezéskor is egyre fontosabbá válik az életkor. Az idősebb munkavállalók alacsonyabb iskolai végzettséggel, korszerű ismeretek hiányával rendelkeznek, melyek pótlása számos költséggel járhat a munkaadó részére. Különösen az informatikai robbanás során növekszik a szakadék a generációk tudása terén.
A Magyar Kormány 2014 márciusában döntött 1162/2014.(III.25) Kormányhatározatában a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programról. Megvalósításával az ország fejlett informatikai infrastruktúrával fog rendelkezni, javítva a hátrányos helyzetűek – fiatalok, nők, idősebbek – foglalkoztatási esélyeit, Miskolc város a „Digitális közösség Miskolc” pályázati keretek között 2014-ben 17.000 db laptopot nyert, melyet a város hátrányos helyzetű csoportjai kaptak meg, többek között az idősödő és idős generáció tagjai 1.000 db-t. A programba bekapcsolódók 20 órás informatikai képzésben is részesültek.
A magyar nyugdíjrendszer a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014 adatai szerint a férfiak 60,4 év, a nők 58,4 évesen mentek nyugdíjba. A korhatár jelenleg 62 év, fokozatosan emelkedik 65 évre.
A magyar társadalom fenntartásához minden szülőképes nőnek 2,2 gyereket kellene szülnie, jelenleg az 1,3 gyerek/szülőképes nő arányt sem éri el Magyarországon a születések száma. Az átlag életkor 5 évenként 1,96 évvel lett hosszabb.
A férfiak és nők közötti nyugdíjkorhatár kiegyenlítése az 1998-2009 korhatáremelés során megtörtént. 2009 év óta mindkét nem számára a törvényes nyugdíjkorhatár 62 év.
A 2011-től bevezetett „nők 40 program” szerint 40 év szolgálati idő mellett a nők a törvényes korhatár előtt is nyugdíjba vonulhatnak. Az így nyugdíjba vonultak átlagos életkora 2011-2013 között: 57,6-57,9 év volt.
2012 év január 1.-től a nyugdíjak emelése a fogyasztói árindex alapján történik.
„A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő felemelése Magyarországon 2022-ben fog lezárulni. 2012. január 1.-től megszűnt a korhatár előtti öregségi nyugdíj egybe vételének lehetősége. Mindkét intézkedés elősegíti az idősebb korosztályok munkaerőpiacon való mind hosszabb jelenlétét, ezáltal növeli az általános foglalkoztatási rátát.”[3]
Magyarországon érvényben lévő törvények, rendeletek, határozatok az idősebb korosztály alkalmazásával kapcsolatban, foglalkoztatás szabályozása:
Mottó: „…. az idősödés kérdései a társadalom
egésze számára jelentenek kihívást,
és az egész társadalmat teszik próbára
„Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik, idősödik. A társadalmi és demográfiai változások hatására új szükségletek és keresletek jelennek meg, melyre mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági és szolgáltatói szinten szükséges reagálni”[4]
Magyarország az életkor szerinti felosztásnál az Egészségügyi Világszervezet rendjét használja. E felosztásban:
- a 60-74 év közöttiek az idősödők
- a 75-89 év közöttiek az idősek
- a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek („aggok”)
A magyar munkaerő-piaci sajátosságaik okán – a munkavállalás területén – már a 45 éven felülieket is szenioroknak nevezik.
A Magyar Idősügyi Nemzeti Stratégia (2009) elkészítését Kormányokon átívelő, több évig tartó kutatások, elemzések, műhelymunkák előzték meg.
A 2001-ben megalkotott Idősügyi Charta II/4 pontja így fogalmaz: „Ki kell küszöbölni a foglalkoztatásban az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetéseket. Ne az életkor, hanem a munkaképesség, a teljesítmény játsszák a szerepet az alkalmazásban és a bérezésben”[6]
A Charta II/5 pontja egyértelműen fogalmaz az időskorúak foglalkoztatásával kapcsolatban. „A mindenkori foglalkoztatás politika biztosítsa az idősek kedvezményes részvételi lehetőségét a továbbképző programokban elősegítve, hogy tovább maradhassanak aktív résztvevői a társadalomnak.”[7]
Az időskor társadalmi, gazdasági, szemléletformáló megítélését segített a Charta III/5. pontja: „A cselekvési program biztosítsa a korszerű idős kutatások és szakképzések fejlesztését.”[8]
A 2003. évi CXXV törvény az Esélyegyenlőségről: „…. az esélyegyenlőségi program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse az egyes társadalmi csoportok esélyegyenlőségét.”[9] A törvény 31 %-a (1) pontja bekezdése értelmében a „települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el” – mely foglalkozik az adott településeken élő időskorúak részére történő szolgáltatásokról és az aktív időskor megélése érdekében biztosítja a tevékenykedtetésüket, lehetőségeiken belül a foglalkoztatásukat (pl.: Székesfehérvár: „a munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítása”, Budapest: „a hátrányos helyzetűeknek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, foglalkoztatási esélyük növelése”).
A 2009-es Nemzeti Idősügyi Stratégia előkészítésén 14 munkacsoportban 100 fő szakértő, gyakorlati szakember vett részt. A 14 tematikus munkacsoport egyike a „foglalkoztatási” munkacsoport (7) volt! Jelen tanulmány szerzője a „képzés, élethosszig tartó tanulás” (3) munkacsoport munkáját vezette (2008-2009).
Az Idősügyi Stratégia figyelembe vette az Európai Bizottság 2002 márciusában kiadott dokumentumát, mely szerint: „az idősödési politikáknak széles életpályát és a társadalomra kiterjedő közelítést kell elfogadniuk.”[10]
A Magyar Idősügyi Stratégia (81/2009.(X.”.) Országgyűlési Határozat) összhangban készült a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, a Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel.
Az Idősügyi Nemzeti Stratégia hosszú távú célokat – 2034-ig – határozott, melyek rövidtávú Cselekvési Programokban kell aktualizálni, megvalósítani.
Az Idősügyi Nemzeti Stratégia megfogalmazta prioritásait is, többek között: „Élethosszig tartó fejlődés, törekvés az életöröm, az autonómia megőrzésére és az önmegvalósításra.”[11]
Az Idősügyi Nemzeti Stratégia I. Cselekvési Terve (2010-2012)az 1087/2010.(IV.9.) Kormány Határozat alapján lépett életbe, mint a gyakorlati megvalósítás konkrét meghatározása.
Az I. Cselekvési terv kiemelten kezelte az életen át tartó tanulás kiterjesztését, feltételeinek megteremtését az idősödő és időskorúakra is. a Terv 3/6 pontja a következőképpen fogalmaz: „Az élethosszig tartó tanulás kereteinek kiterjesztése az idősödők és idősek korosztálya internetes ismereteinek fejlesztésére, az információs szakadék csökkentésére, ….a társadalmi, gazdasági bevonás elősegítése érdekében.”[12]
A 2011. évben elfogadott Magyarország Alaptörvénye (Alkotmány kimondja a XV. cikkének (2) bekezdésében: „Magyarország az alapjogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, szervezeti vagy társadalmi származás, születés vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”[13]
Magyarország Alaptörvényének XV. cikke (5) bekezdés kimondja: „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket!”[14]
Az Alaptörvény által bevezetett nyugdíj intézkedések:
- 2011-től Magyarországon bevezették a nők számára a 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíjat. Érintettek száma: 2011. év óta 134.979 fő volt.
- Munkahelyvédelmi Akció_
- Magyarországon az idősödő emberek is fontos munkaerő-piaci források. 55 éven felüli munkavállalók után járulék kedvezmény jár (100.000 Ft). 2013-ban az 55 éven felüli foglalkoztatottak száma: 568 ezer fő volt.
- Az idősek jólétének növelését szolgálja Magyarországon az Erzsébet program, mely üdülési és rekreációs lehetőségeket biztosít a nyugdíjas korúaknak.
Magyarországi projekt tevékenységek, támogatások, idősödéssel foglalkozó pályázatok:
- Magyarországon a Munkástanácsok Országos Szövetsége 2014-ben egy svájci-magyar projekt keretében[15] felmérést kezdtek végezni az idősebb munkavállalók elhelyezkedésének javítása, foglalkoztatottsági rátájuk növelése érdekében. A projektet svájci hozzájárulás finanszírozza.
A projekt 2016 decemberében fejeződik be, eredménye, összegezése 2017. év első negyedévére várható.
- A Traditional and wild projekt:[16] A projekt a Central Európa Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg (2011.-től).
A projekt a vadon termő növények, köztük a gyógy- és fűszernövények gyűjtéséhez megszerezhető ismereteket, az egyes fajok gyűjtési helyeket és a növények felismerését tartalmazza. ez a tradicionális ismeretanyag korábban generációról generációra szállt, de napjainkban kezd szinte teljesen eltűnni ez a „népi tudás”. A projektben hátrányos helyzetű csoportok vesznek részt, köztük idősödő és időskorúak. A projektnek a jövőjét jelenti, hogy Közép-Európa fő exportőr nyugat-európai országok feldolgozóinak.
- Az AAL (Active and Assisted Living) – Tevékeny és Önálló életviteli program a résztvevő államok és az Európai Bizottság közös kezdeményezése, amelynek fő célja innovatív, infokommunikációs (IKT) alapú megoldások fejlesztése az idős emberek életminőségének javítása érdekében (2016-)
- Q-Ageing: minőségi időskor városi környezetben:[18] a projekt a Central Európa Programban az Európa Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg.
Megvalósító: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
Q-Ageing (Quality Ageing in an urban environment) projekt célja: az öregedés problémájára hatékony megoldást keressen két fontos területen: (1) a közszolgáltatások színvonalának javítása, idősek szükségleteihez igazítása; (2) új szükségletek előtérbe helyezése, idősek igényeihez igazítása.
Részcélok: (a) Az idős népesség részvételi arányának növelése a munkaerőpiacon és a közösségi munkában.
(b): A közösségi szolgáltatások színvonalának növelése és innovatív jellegének erősítése.
(c): Jó példák kiválasztása és bemutatása
- A Senior Capital projekt keretében a IBM Magyarországi Kft és Pannon-Work Zrt által szervezett (2013): „ötven év felettiek álláskeresését támogató képzés.[19]
A képzés ingyenes 50+ éven felüli felsőfokú és középfokú végzettségű munkavállalóknak.
Röviden a programokról: a tipikus foglalkoztatási formák, 50+ foglalkoztatási kedvezményeik, a kommunikáció alapjai, konfliktuskezelés, önmenedzselés praktikái, önéletrajzírás, praktikus tanácsok interjúkra.
Újbuda Szenior Központban jelenleg is működik a „60+” projekt.
- JABIL Circuit Magyarország Kft:[20] A munkahelyi esélyegyenlőség része a vállalati etikai kódexnek. A cég alapfilozófiája a nyitottság, a sokszínűség (kor, nem, stb.), valamint a társadalmi felelősségvállalási stratégia. A toborzás, a felvétel, a tréningek, továbbképzések mindig a betöltendő munkakör függvénye, sohasem befolyásolja az életkor, a nem, a nemzetiség. Jelenleg a munkatársak 15 %-a 45 éven felüli. Az idősödő és időskorúak szükség esetén – új technika bevezetése – mentorokat kapnak.
- ALCOA-KÖFÉM Kft:[21] Alapfilozófiája a sokszínűség elismerése, ösztönzése, a diszkrimináció teljes körű háttérbe szorítása a vállalkozás minden szintjén. Létrehozták a részmunkaidős munkaköröket, bevezették a távmunkás alkalmazást. A munkaerő felvételnél nem vizsgálják a jelentkező faji, etnikai, vallási hovatartozását vagy életkorát, – csak a munkakör betöltéséhez szükséges képesítést és a jelentkező orvosi alkalmasságát.
- Gábor Dénes Főiskola: Az esélyegyenlőség, a sokszínűség megvalósítás iránti elkötelezettség az intézmény szerves része. A munkatársak felvételekor csoportos ismeretátadó/ismeretnyújtó/megújító kompetencia fejlesztő tréningeket szerveznek.
Az intézmény a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását preferálja. Célcsoportjaik között kiemelten szerepelnek az 50+ életkorúak. Az 50+ felettieknek atipikus foglalkoztatást biztosítanak (rész munkaidő, csúsztatott munkakezdés, távmunka).
A szenior munkavállalók mentális és kognitív produktivitását optimalizálják! Azonos teljesítményért, azonos javadalmazás! Egészségfejlesztés érdekében mentális és fizikai – rendszeres – programokat szerveznek.
- Angolul elérhető dokumentumok – amelyek az idősödéssel foglalkoznak:
[1] Összefoglaló a munkaerőpiacról 2014. 05.. 05. KSH Budapest
[2] Európa 2020 Stratégia Magyarországon szakpolitikai ajánlások 014.
http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-your-country/magyarorszag/index_hu.htm
[3] Szociális jelentés Magyarország 2014. (ec.europa.eu/social)
[4] Bevezetés az Idősügyi nemzeti Stratégiába, Budapest 2009.
[5] www.maltai.hu/data/nodes/948/file/1087_2010_i_cselekvesi_terv.doc
http://www.obme.hu/wp-content/uploads/2010/03/02_bevezetes_az_INSba.pdf
[6] Nemzeti Charta Budapest 2001.
[7] Nemzeti Charta Budapest 2001.
[8] Nemzeti Charta Budapest 2001.
[9] 2003. évi CXXV. törvény Budapest
[10] Európai Bizottság 2002. Brüsszel
[11] Idősügyi Nemzeti Stratégia Budapest 2009.
[12] Idősügyi nemzeti Stratégia I. Cselekvési Terv Budapest 2010.
[13] Magyarország Alaptörvénye 2011. Budapest (2011. április 25.)
[14] Magyarország Alaptörvénye 2011. Budapest (2011. április 25.)
[15] http://munkastanacsok.hu/projekt-az-idosebb-korosztaly-foglalkoztatasanak-javitasa-erdekeben/
[16] http://wwf.hu/a-traditional-and-wild-projekt
[17] http://wwf.hu/a-traditional-and-wild-projekt
[18] http://grantseurope.eu/portfolio_2/q-ageing/
[19] ec.europa.eu › European Commission › EPALE
[20] http://egyesulet.mtdtanacsado.hu/wp-content/uploads/2013/12/J%C3%B3-gyakorlatok-2011-kiadv%C3%A1ny2.pdf
[21] http://egyesulet.mtdtanacsado.hu/wp-content/uploads/2013/12/J%C3%B3-gyakorlatok-2011-kiadv%C3%A1ny2.pdf
